Az intézmény kapcsolattartói elérhetősége:

  • Ferenczyné Kerekes Edit - intézményvezető
  • Mobil: +36 30 9835 694

A bázisintézményi cím adományozását igazoló oklevél az alábbi helyen érhető el.

 

A bázisintézményi működés keretében felajánlott jó gyakorlat, innováció az alábbi:

A „Jó gyakorlat” címe: Meseprojekt- Mesétől a kompetenciákig

A „Jó gyakorlat” eredete:

Egyéni szakmai múlt:

  • 10 éves óraadói szakmai gyakorlat a Kecskeméti Tanítóképző Főiskolán, ,mese-vers módszertanból
  • 16 év gyakorlatvezetés a Bocskai Utcai Gyakorló Óvodában
  • 2001- óvodavezetői megbízás- Széchenyi Sétányi Óvoda
  • 2002- Comenius 2000 minőségbiztosítási pályázat

2002- 2004- ig készült a Pedagógia program módosítása, a Commenius rendszerszemleltével.

A Széchenyi Sétányi Óvoda nevelőteszületével, konszenzuson alapuló új programot készítettünk. Ennek  a fejlesztő munkának volt az innovációja a projektpedagógia bevezetése. Döntésünk alapja az volt, -szemben a TÁMOP3.1.4. négy elemre épülő projektjeivel-, hogy az óvodáskorú gyermekhez a mese az, ami a legközelebb áll!

  • Olyan keretbe foglalja a tevékenységeket, tudás tartalmakat, amellyel a gyerek tud érzelmileg azonosulni
  • A gyermek által ismert, értett világ által jut el a valódi világ megismeréséhez
  • A tudás nem különálló szigetenként jut el a gyermekhez, hanem számára bejárható, egységes logikai szerkezetben, amelyet a mese biztosít
  • Mindaz a képzet, fogalom, ismeret, amit ebben a keretben megismer az élmények, tapasztalatok és tevékenységek által beépül a játékába, attitűdjeibe, személyiségébe
  • A mese megjelenítésében, bábozásban, dramatizálásban már működnek a tartalmakhoz kapcsolódó kompetenciák, természetes a mozgás, a hanglejtés, a gesztusok, az előadás, teljes az önkifejezés

Nagyon tudatos elméleti, mentális felkészítés volt a testületben 2 éven át, kötelező jelleggel, párhuzamosan működő munkaközösséggel, ahol az óvónői páros egyik fele a kommunikáción, másik a projekten vett részt.

Szakmai munkaközösségek:

  • Projekt munkaközösség:
    • projekt pedagógia elméleti megismerése, projekt készítés metodikája
    • mese kiválasztás szempontjai, mese- projekt készítés metodikája
    • ünnepek, jeles napok beépítésének lehetősége a projektbe
    • meséhez kapcsolódó fejlesztő játékok készítése
  • Kommunikációs munkaközösség:
    • önismereti tréning
    • konfliktus kezelés elmélete, konfliktuselemzés
    • kooperatív technikák, kommunikációs tréning

A „Jó gyakorlat”bevezetésének dátuma: 2004.09. 01.

  • Célcsoport, intézménytípus: Óvoda, általános iskola alsó tagozat

A „Jó gyakorlat” alkalmazási területei: Óvodai homogén és vegyes életkorú csoportokban, a 3-7 éves korú gyerekek esetében az óvodai élet minden területén, de módszer sajátossága miatt az általános iskola alsó tagozatában is sikeresen alkalmazható. A kritérium a meseválasztás, amiben elsődleges segítség a cél meghatározása, tehát az, milyen tudástartalmakat kívánunk átadni

A „Jó gyakorlat” megosztásának formája:Előadás, bemutatás, szemléltetés, hospitálás, dokumentumelemzés, műhelymunka, workshop

A „Jó gyakorlat” humánerőforrás,- eszköz-, és időigénye: nincs, ez módszer, melynek adaptálását, alkalmazását minden pedagógus képes elsajátítani. Külön eszköz szükséglete nincs! Csak annyi időráfordítást igényel, mint általában az anyaggyűjtési-, tervezési folyamat.

A „Jó gyakorlat”célja:

  • A mese- projekt módszerével, a tevékenységstruktúra sokszínűségének megvalósítása, amely segíti a belső tanulási motiváció kialakulását, az önkifejezés kibontakozását, az alkalmazni képes tudás megszerzését, a kulcskompetenciák megalapozását.

A „Jó gyakorlat” leírása:

    Pedagógiai hatás:

  • Folyamatos tanulás megvalósulása:
    • az egyéni érési ütem alapján történő bekapcsolódás lehetőségével
    • a belső motivációra épített tevékenység biztosításával, amibe gyermek ott kapcsolódik be, ahol érzelmileg kötődik és akkor, amikor ő szeretne, így él a kíváncsiság, érdeklődés és a bizalom
  • Élmények, tapasztalatszerzés és tevékenységekben való önkéntes részvétel:
    • az egyéni képesség alapján történő bekapcsolódás, a felfedezés, találgatás, a tévedés szabadságának lehetőségével, a gyermek megismeri a siker örömét függetlenül attól, milyen képességekkel rendelkezik
    • differenciált feladatvégzéssel, egyéni fejlesztés és problémamegoldás lehetőségével, az önállóság és kreativitás kibontakozásával
    • egyenlő hozzáférés biztosításával- így a HH- HHH-s, SNI-s, BTMN-s gyerekek fejlődései max: 2-5 %- ban maradnak el a csoport átlagos fejlettségi szintjétől
  • Szociális kompetenciák magas szintű fejlettsége
    • az élmények közös megélésével
    • a tevékenységekben történő kooperációval, elfogadják egymás segítségét és ők maguk is segítenek,
    • az egymástól való tanulással
    • magas szintű a konfliktuskezelés a gyerekek között
  • Kommunikációs kompetenciák fejlettsége
    • biztos képzetalakítás a tapasztalatok, élmények által, a konkréttól, az elvont felé haladás metodikájával
    • az együttműködés, egymás segítése során jókedv, humor, tolerancia megnyilvánulása
    • a mesélés-, bábozás-, dramatizálásra felkészülés, eszközkészítés és előadással
    • verbális memória fejlettsége a hosszantartó folyamat által
  • Személyes kompetenciák fejlettsége
    • a siker, kudarc pozitív megélése a hibajavítás lehetőségével, egymás segítésével
    • pozitív énkép alakulása- nincs olyan gyermek, aki ne tudná megmondani, hogy ő miben jó!

 

Amit az intézmény tud nyújtani az adaptáció segítéséhez:

  • Testületi képzés- projektpedagógia
  • Hospitálási lehetőség
  • Műhelymunka- a projektháló elkészítésének gyakorlása
  • Dokumentumelemzés lehetősége- Projektnaplók, hálótervek, hetitervek
  • Worshop- meseprojekthez kapcsolódó fejlesztőjátékok-, készítés

Külön terem, IKT eszközök, flipchart tábla, projektor